Digitális DIY: A Citizen Developer jelenség

Ismerős a helyzet? Az Excel táblák dzsungelében bolyongunk, tucatnyi rendszerben kell ugyanazt az adatot rögzítenünk, vagy épp a végeláthatatlan e-mail láncokban próbáljuk követni egy jóváhagyási folyamat állását. Ismétlődő és lélekölő folyamatokban veszünk el, miközben lehetne időnk értelmes munkát is végezni.

És most képzeljük el a világot, ahol nem dühöngve toporzékolunk, majd várunk a tökéletes rendszerre, amely akár hónapokat, éveket vehet igénybe, hanem magunk keresünk és fejlesztünk megoldásokat.

Fejlesztünk? Pontosan! A A világ egyik vezető technológiai kutatócége, a Gartner már 2020-ban előre jelezte, hogy 2024-re a technológiai termékek és szolgáltatások 80%-át olyanok fogják létrehozni, akik nem technológiai szakemberek.

És valóban, ma már bármelyikünk képes lehet leegyszerűsíteni, automatizálni a mindennapi munkáját – legyen szó akár egy átláthatóbb projektkövetésről, egy automatizált számlakezelésről vagy egy intelligens HR folyamatról. Nem kell mást tennünk, mint kilépni a „mindig is így csináltuk” gondolkodásból, és modern eszközökkel újragondolni a folyamatainkat.

Ez az, amit citizen developmentnek nevezünk: amikor mi magunk vesszük kézbe az irányítást, és programozói tudás nélkül hozunk létre digitális megoldásokat. De hogyan működik ez a gyakorlatban, és miért jelent forradalmi változást a vállalatok életében?

A kis- és középvállalkozások világában különösen értékes ez a megközelítés. Míg a nagyvállalatoknak általában van saját IT csapatuk, és a használható rendszerek szigorúan kőbe vannak vésve, addig a KKV-k gyakran küzdenek az erőforráshiánnyal és a magas fejlesztési költségekkel, ám nagyobb szabadságot is tudnak adni a munkavállalóiknak a kísérletezésre.

Számukra a citizen development valódi áttörést jelenthet: a meglévő munkatársak maguk alakíthatják ki azokat a digitális megoldásokat, amelyekre a mindennapi működéshez szükségük van.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy HR-es munkatárs az eddigi széttagolt (e-mail + excel tábla) megoldás létrehozhat egy automatizált szabadságigénylési rendszert ahol egy platformon mindenki láthatja a szabadságainak státuszát, a jóváhagyási kérések pedig automatikusan a megfelelő vezetőhöz érkeznek.

Egy értékesítő kialakíthat egy egyszerű de hatékony CRM rendszert komplex és drága szoftverek használata nélkül is, ahol az e-mailekből automatikusan kerülnek be az új kontaktok egy adatbázisba, a beérkező leadekre pedig gyors, automatikus válaszok érkeznek, miközben a teljes értékesítési folyamat egy helyen követhető.

Egy marketing szakember felgyorsíthatja az új kampányok indítását saját landing page-ek felépítésével, a hírlevél feliratkozókat megfelelő csoportokba rendezheti és automatikus kampányokat indíthat el.

Mindez nemcsak gyorsabb és költséghatékonyabb a hagyományos fejlesztési folyamathoz képest, hanem egy hatalmas előnnyel is jár: mivel maguk a fejlesztők is a felhasználók, hosszas briefek nélkül is pontosan értik az igényeket.

A citizen development létezésének kulcsa az AI-ban és a modern no-code platformokban keresendő.
Az AI fejlődése és a no-code eszközök elérhetősége új lehetőségeket nyit a jó problémamegoldó képességgel rendelkező kollégák előtt. Megfelelő támogatás mellett ezek a technológiák nemcsak hatékonyabbá teszik a munkájukat, hanem új, izgalmas készségekkel is felruházzák őket. A fejlesztés korábban bonyolult és távoli világa így kézzelfoghatóbbá, elérhetőbbé válik.

• Az ötlettől a megvalósulásig terjedő út lényegesen lerövidül.
  A citizen developerek saját kezükbe vehetik az alkalmazásfejlesztést, így a jó ötletek gyorsan kézzelfogható megoldásokká válhatnak. Nincs szükség az IT team bevonására, hosszú tervezési és fejlesztési ciklusokra.
• Csökkennek a költségek.
  A citizen developerek kevesebb szakértővel, elérhető eszközökkel gyorsabb megoldásokat tudnak hozni egyszerűbb problémákra, ezzel több fronton is költségmegtakarítás érhető el.
• Bezárul a megrendelő és a megvalósító fejlesztő közötti szakadék.
  Amikor az a szakember készíti el a digitális megoldást, aki a problémát a legjobban ismeri, elkerülhetők a félreértések és a hibás vagy hiányos specifikációkból adódó költséges és hosszadalmas félrefejlesztések.
• Demokratizálódnak a fejlesztések.
  A citizen development lényege, hogy a fejlesztés lehetősége nem korlátozódik az IT szakemberekre. Bárki, aki érti a saját folyamatait és hajlandó megismerni a no-code eszközöket, képes lehet hatékony digitális megoldásokat létrehozni.

Fontos hangsúlyozni: a citizen developerek nem helyettesítik a komoly szaktudással rendelkező IT szakembereket, az általuk létrehozott megoldásokra semmiképp sem szabad úgy tekinteni, amelyek egy az egyben kiváltanák a fejlesztők munkáját.

Nézzünk pár kihívást, amellyel érdemes tisztában lenni:

• Szétdarabolt IT környezet.
  Közös tervezés, és a részlegek közötti együttműködés nélkül a nemes cél, hogy gyorsan hozzunk létre egy tökéletlen, de működő megoldást ahhoz vezethet, hogy párthuzamosan több, szigetként működő megoldás jön létre, amelyek között nehézkes lesz az átjárás.
• IT biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása.
  Könnyen sérülhetnek például az adatbiztoságra vonatkozó elvárások a különböző szoftverek kavalkádjában.
• A feladathoz rosszul megválasztott IT megoldás.
  Fontos, hogy időben felismerjük, ha az elvárások túl komplexszé váltak egy no-code megoldáshoz, és tudjuk mikor forduljunk inkább az IT csapathoz. Már meglévő no-code megoldások egyedi továbbfejlesztése körülményessé vagy lehetetlenné válhat.

A fejlesztés demokratizálódása megállíthatatlan folyamat. A következő években egyre több, citizen developerek munkáját megkönnyítő platform és eszköz jelenik majd meg. A mesterséges intelligencia térnyerésével nem csak az eszközök lesznek egyre okosabbak, az AI-t felhasználó citizen developerek is újabb és újabb képességekkel gazdagodnak.

Ebben a hibrid fejlesztési környezetben kell megtalálni azt a kényes egyensúlyt, ahol a citizen developerek és professzionális fejlesztők együtt, egymást kiegészítve tudnak dolgozni. Míg az előbbiek gyorsan reagálnak az üzleti igényekre és létrehozzák az egyszerűbb megoldásokat, addig az utóbbiak komplex rendszereken dolgoznak és biztosítják a technológiai hátteret és a sztenderdeket.

A citizen developer jelenség tehát nem csupán egy újabb technológiai trend, hanem egy szervezeti változás is. Akik képesek az egyensúlyt megteremteni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a digitális transzformáció korában.